I.világháborús hadifogolytemető

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt, a Magyarország területén felépített ostffyasszonyfai fogolytábor.

A fogolytáborban működése  alatt szerb, olasz, orsz és román hadifoglyok tízzerei fordultak meg. A 40....50 000  hadifogoly befogadására alkalmas    " barakk-város" mára nyomtalanul eltünt, helyét erdő borítja. A tábor lakóinak, foglyainak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi mementóként.   

Az itt eltemetett több mint tízezer hadifogoly sírjai között minden évben halottak napján, ökumenikus gyásszertartáson és katonai   tiszteletadással emlékeznek a háborúrúból soha haza nem tért, idegen földben nyugvó hősökre, a háború áldozataira. 

 A hadifogolytábor felépítése 1915 májusában  ketdődött. A tábor felépítésére a  hatóságilag lefoglalt 251 katesztrális holdon került sor. E területek nagyrésze Nagysimonyihoz, míg kisebbik része Kissitkéhez tartozott. Hivatalos elnevezését mégis a közeli ostffyasszonyfai  vasútállomás után kapta, és ebből  eredendően a hadtörténetben és az utókor emlékezetében is " Császári és királyi ostffyasszonyfai hadifogolytábor" néven maradt fenn. 

 Hazai  iparosok és szerb, orosz hadifoglyok szorgalmas munkája  nyomán néhány hónap alatt egész barakk-város  nőtt ki  a semmiből. A tábor átadását 1915 augusztus elejére tervezték. A pozsonyi katonai parancsnokság e hónapban kezdeményezte a m. kir. Államvasutak ostffyasszonyfai állomását a fogolytáborral összekötő, kézi üzemű, rendes nyomtávú vágány megépítését.  Az engedélyt 1915. augusztus 19-én megkapták. Az állomás első vágányából kiágazó szárnyvasút a táboron belül négy irányba ágazott el. 

 A tábor víztornyát, mely az egészséges vízellátást biztosította, csak 1925-ben bontották le. Még ma is állnak egyes elemei annak a 3 700 méter hosszú csatornahálózatnak, mely  a szennyvízet a Rába folyóba vezette. Kizárólag a tábor ellátására létesítettek egy villamos központot is.

 A fogolytábort 14 km hosszú, cölöpök közé kifeszített drótháló kerítés vette körül. A kerítésen kívül egyforma távolságokban álló fa őrbódék mellett szuronyos, puskás őrszemek posztoltak. Hasonlóan a tábor területén belül emelt magas őrtornyok is  a tábor biztonságos működését, őrzését szolgálák. A 40 ....  50 000 fogoly befogadására kialakított tábor területén  szinte minden fából készült. A 197 barakképületet mérnökien megszerkesztett átlátható rendben, egyenes utak mentén helyezték el. Magasan a többi épület felett emelkedett az "F" betűvel jelzett tűzoltószertár. Állandó készenlétben  álltak a lajtos fecskendőkkel felszerelt tűzoltókocsik.

  Az épületcsoportokat, üzemeltető egységeket azonosító számokkal illetve betükkel jelölték:  B.Őrzászlóalj csoport, 1. Táborparancsnokság, 2.Zászlóalj-őrségparancsnokság, 3. Tiszti lakások, G.1-5. Hadifogolytábor,  K. Betegosztály, T. Tiszti tábor, I. Fertőtlenítő csoport,  VH. Építő udvar,  VB. Pékség,  WP.Élelmezés és raktár,  BR: Kút,

     A tiszti és legénységi táborban fenállásának négy éve alatt, több mint százezer hadifogoly fordult meg.  Főbb nemzetiségi csoportok az alábbiak voltak: 55 000 orosz, 23 400 olasz, 42 000 román. Az olasz tiszti fogolytábor lakója volt két és fél éven keresztül Mario Jannelli a későbbi vasútügyi miniszter.

A fogolytábor hétköznapjai. 

 A foglyokat lehetőleg nemzetiség szerint csoportosítva, ezáltal egymástól kissé elszigetelve, egységesen 31,50 x 10 méteres lakóbarakkokbann helyezték el. A tábor létszámától függően 100-120 olykor 200 fogoly zsúfolódott össze az emeletes fa priccsekkel  megtöktött szálláshelyen. Kevéske holmijukat a fekvőhely végénél, fejük felett elhelyezett kampókra akasztva tárolták. A természetes  világítást és szellőzést az épületek oldalfalain körbefutó ablakok sora biztosította. A zord téli napokon a lakóbarakkokat alkalmanként fűtötték. Figyeltek az épületek higéniájára, falait az ablakok magasságáig mésszel fertőtlenítették. A fertőző betegségek elszaporodása ellen hatásos volt a folyó melgvízes zuhanyzóval ellátott fürdőbarakk. A ruházat fertőtlenítését gőzfertőtlenítőkkel oldották meg. Az óvintézkedések ellenére a betegosztály barakkjait gyakran töltötték meg a betegek. A  hiányos táplálkozás miatt legyengült szervezetek kevésbé voltak ellenállóak a betegségekkel szemben. A hadifoglyok gyógyítását a tábor  szakképzett orvosai és a   kioktatott hadifoglyokból álló személyzet végezte.

 A fogolytábor nagyságából adódóan  önellátásra rendelkezett be. A tábor parancsnoksága földterületeket bérelt. A bérelt területeken hadifoglyok dolgoztak,  akik a végzett munkáért külön juttatásban részesültek.A megtermelt romlandó élelmiszert földbe mélyített tárolókba helyezték, de rendelkeztek gabonatárolóval és szárítóval is. A hússzükséglet egyrészét a disznóhizlalda adta. A háromszori napi étkezést  a tábor konyhájában és sütödéjében dolgozó hadifoglyok munkájával biztosították. 

 Szívesen dolgoztak a tábor foglyai a különböző műhelyekben is. Az asztalos és kovácsműhely munkásainak állandó elfoglaltságot adott az épülő tábor létesítményeinek a kialakítása, később a folyamatos javítási munkák. Ezeken kívül a tábor rendelkezett cipész,   szabó és    kosárfonó  műhellyel is. 

 Hadifoglyok alkalmazása hadimunkásként.

 A katonai behívások következtében megfogyatkozott férfi munkaerőt  hadifoglyok alkalmazásával próbálták enyhíteni. A hadifogoly munkások igénylése kezdetben több lépcsős, szigorú elbírálás alapján történt. Későbbiek folyamán nem csak a kérelmezési  eljárást egyszerűsítették, hanem a hadifogoly munkaerő  jobb kihasználtsága érdekében a kiutalható foglyok létszámánál is rugalmasabbnak bizonyultak. Elsősorban a kis és középbirtokosok gondjain kívántak enyhíteni a községeknek  (városoknak) rendelkezésre álló hadifogolyok  kiutalásával.

 Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor sajátosságai.

 A fogolytáborok területén használatos táborpénzek  kiadhatóságáról a hadviselő felek  vöröskeresztes  megbízottjai állapodtak meg 1915-ben. A  Vas vármegye területén működő fogolytáborok közül az ostffyasszonyfai és a városszalónaki tábornak volt  önálló pénzjegye. A táborpénzek bevezetése előtt a közforgalomban lévő pénzekkel fizették ki  a fogoly tisztek és katonák illetményeit, a fogolymunkások bérét és egyéb járandóságait. A táborok belső biztonságának megerősítését szolgálta  a táborpénzek bevezetése, mely kizárólag csak a pénzen feltüntetett tábor területén belül volt érvényes. Az ostffyasszonyfai táborpénz első sorozatát 1916 elején készítették a hadifogoly olasz  tisztek számára. 

    A tábor 1916-tól saját levelezőlappal is rendelkezett, melyet a kantinban vásárolhattak  meg a hadifoglyok.

 A fogolytábor belső nyugalmát  a rendszeres és értelmes  elfoglaltság biztosította. Különösen a munka utáni szabad és pihenőnapok tartalmas eltöltése jelentett gondot, hiszen a tábor területét a hadifoglyok nem hagyhatták el. Az unalom és tétlenség csak fokozta a feszültséget. A csoportos  éneklés felkínálta magát. A fogolytáborok legtöbbjéhez hasonlóan, az ostffyasszonyfai tábor is rendelkezett főként fúvósokból álló zenekarral. Szintársulatok szervezése és működtetése már nagyobb kreativitást igényelt. A szinpad kialakítása, a jelmezek megtervezése  nagy leleményességet kívánt. A kellő sikert hozó darabok megírása és betanítása  igazi kihívás volt. Egy 1917. január 14-i keltezésű színházi programlap  tanusítja, hogy az ostffyasszonyfai orosz hadifoglyok  egész estét betöltő előadással szórakoztatták társaikat.

  A szabadidő közös eltöltése mellett a tábor lakói igényelték a csendes, visszavonult magányt, melyet emléktárgyak barkácsolásával színesítettek. A kedvtelésből készített tárgyakat egy idő után elajándékozták, majd a környék polgári lakosságával folytatott cserekereskedelem egyik eszközeként leginkább élelmiszer beszerzésre használták.  Az ostffyasszonyfai tábor lakói által készített és fennmaradt emléktárgyak legtöbbje fából készült, melyek közül őriz néhányat a szombathelyi Savaria Múzeum.

A fogolytábor feloszlatása és utóélete.

 Az 1918. március 5-én a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország aláírta a Breszt-Litovszk-i békét. Ezt követően a tábor orosz tisztjei, majd legénységi állománya is fokozatosan kedvezőbb helyzetbe kerültek a többi hadifogolyhoz képest. A hivatalos magyar-orosz hadifogolycsere beindulása után,  a régi orosz birodalmi  hadseregből való hadifoglyok  hazaszállítása, augusztus második felétől  öltött nagyobb méreteket. A román hadifoglyok hazaszállítása az 1918 májusában megkötött bukaresti békét követően került sor. Az ostffyasszonyfai tábort jelölték ki az olasz hadifoglyok egyik gyűjtőállomásává, ahova június elejéig 23 400 olasz hadifogoly érkezett. A folyamatos hazaszállítások következményeként egy  hónap múlva már csak 7 000 volt  a tábor létszáma. Szeptember elsején, mikor a hadügyminisztérium elrendelte a tábor feloszlatását, már csak 209 hadifogoly volt a táborban. A tábor kötelékébe tartozó orosz foglyokat a somorjai, a román és olasz foglyokat pedig a csóti fogolytáborba osztották be. Schön Árpád parancsnok október 27-én a fogolytábor teljes feloszlatásáról tett jelentést a hadügyminiszternek.

  A kiürült objektum további hasznosítására több elképzelés született. A hadügyminiszter azonban saját hatáskörén belül kívánta megtartani és üzemeltetni a létesítményt. E törekvése eredménnyel járt, hiszen területén  Mozgósítási Katonai Lőszertelepet alakítottak ki. A visszavonuló hadsereg ágyú és lőszeranyagából hatalmas készleteket halmoztak fel. A környékbeli gazdák félelme nem volt alaptalan, hiszen több esetben is  komoly áldozatokkal és károkkal járó robbanás következett be. ( 1919.  március 26-án, 1920. január 13-án,  1922. január 11-én  )

  Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor parancsnokságával kötött haszonbérleti szerződés kétszeri meghosszabbítása után, 1920 októberében Szögyény-Marich Ferencné a Földvár-pusztai bérleményi gazdaságot újra birtokba vehette. A többi rekvirált területet csak 1924-ben kapta vissza, a fogolytábor teljes felszámolása  után. Az egykori tábor területét  ma szántóföld és erdő borítja. Beton létesítményeinek egyes elemei fennmaradtak, melyek ma is láthatóak.

 A fogolytábor temetője. 

 A két világháború között a környékbeli települések rendezték a halottak napi megemlékezéseket. A második világháború után, hosszú évekig szándékos hallgatás övezte az egykori fogolytábort és temetőjét. Az elhanyagolt temetőt a Vas Megyei Temetkezési Vállalat mentette meg. 1986-tól gondozzák a sírokat,  folyamatosan felújítják végzik a parkosítási munkákat. A folyamatos karbantartáshoz hozzájárult Vas Megye Tanácsa, illetve rendszerváltást követően Vas Megye Önkormányzata is. Ebbe a munkában a kezdetektől fogva részt vesz Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata, majd 2004-től Nagysimonyi Község Önkormányzat  valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum  is.

  A magyarországi Olasz Nagykövetség 1987-től nem csak az olasz sírok folyamatos gondozását támogatja anyagilag, de évről évre az olasz nemzet nevében helyezik el az emlékezés koszorúithonfitársaik sírjánál.

1989-óta minden évben halottak napi megemlékezéssel, 1994-től pedig tábori püspöki szentmisével és ökumenikus igeliturgiával kísért ünnepségen emlékeznek a fogolytábor egykori temetőjében nyugvó halottakra, a minden háborúk áldozataira és hőseire.  

 A katonai tiszteletadás mellett tartott emlékünnepségeken képviseltetik magukat a környező települések önkormányzatai, hagyományőrző és kulturális szerveződések s az emlékező utókor is.

Megható ünnepség tanúi  lehettek  2005. május 12-én a hadifogolytábor építésének és indításának 90. évfordulójára emlékezők. A temetőben tartott ünnepi megemlékezésen dr. Szabó Tamás tábori püspök, dandártábornok mondott  Püspöki  Szentmisét. Az ökumenikus igeliturgiát követően dr. Holló József vezérőrnagy (ma már altábornagy) a HM HIM főigazgatója ünnepi beszédében kiemelte, az utókor mindenkori feladata, hogy "...  megőrizzük az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőt és méltó állapotban tartásával lerójuk kegyeletünket hőseink előtt. Mint a háború borzalmaira, veszteségeire emlékezető momentumot őrizzük,emlékét ápoljuk lelkünkben. Személyes kötelességünk, hogy mindezt a jövő generációjnak is bemutassuk. " 

A temető látogatásának lehetősége.

 A hadifogoly -temető előzetes bejelentkezés alapján látogatható, kérésre kísérőt is biztosítunk.

 Látogatást az alábbi  elérhetőségeken kérjük jelezni:

•  Polgármesteri Hivatal 

           9512 Ostffyasszonyfa, Kosuth u. 40. Telefon: 06 95 394 001

•  Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ - Általános Iskola    

           9512 Ostffyasszonyfa, Március 15-tér 1. Telefon: 06 95  394 008