Településtörténet
A település nevének eredete.
Ostffyasszonyfa mai elnevezése, évszázadok során kersztül alakult ki. A régebbi okiratok szerint 1257 - ben Azzonfallua változat került rögzítésre, majd egészen az 1500-as évek eljéig, ezen elnevezés különböző módon történő leírása adta falunk megnevezését. (pl. Azzunfalva-1346, Azzonfoluoura - 1406, Azzonfalwe - 1463)
Ezt követően, már néhány okiratban megjelenik az Ostffyasszoniffalua (1515) vagy az Ostfi Asszonffa (1720) elnevezés is. A reformáció előtti időkben Boldogasszonyfa volt a falu neve. A település III. András (1290- 1301) az utolsó Árpád-házi király uralkodása alatt lesz királyi adományként, az Ostffy család birtoka, akik Sopron és Vas megye legrégebbi, történelmi családjai közé tartoztak.
Salamon király (1063-74) a kunbesenyő származású Oslu vezért, kunjaival együtt Sopron megye keleti felében telepítette le. Határvidék őrzése volt a feladatuk. Századokon átt több tepülésen is volt birtokuk, illetve Osli falu alapítása is az Ő nevükhöz fűződik. A család tagjai közül többen töltöttek be egyházi hivatást, valamint főispáni tisztséget is. Közölük is kiemelkedik az Ostffy nemzetség utolsó férfi tagja, dr. Ostffy Lajos, aki az I.világháború előtt országgyűlési képviselő, majd két alkalommal is Vasvármegye főispánja volt. Tevékenysége mind a település, mind pedig Vas megye életére döntő hatást gyakorolt. Az Ostffy név eredete a besenyő törzsekig vezethető vissza, hiszen az egyik legerősebb tőrzsfő az Oslu nevet viselte. Neve három alakban volt használatos: Oslu, Osli, Aslu. Valószínűsíthető, hogy a magyar családnévképző " fy" vagy " fi " szótagot (Osl-fi, Ost-fi) hozzátették a könnyebb kiejtés érdekében, így évszázadok során alakult ki a ma is használatos Ostffy elnevezés.
Várak Ostffyasszonyfán.
Településünkön két régi vár volt található. A Rába és a Lánka patak kiöntéseitől származó mocsarak természetes védő sáncai között 1250 körül épülhetet az első, Ostffy Ferenc soproni és vasvár megyei főispán életében. A vár neve," Kígyókő - vár " volt, az ostffyasszonyfai és csöngei határ találkozásánál, melyet 1403-ban Garai Miklós nádor csapatai lerombolták. Ennek oka az volt, hogy Ostffy Ferenc a Zsigmond király (1387-1437) ellen lázadt Nápolyi Lászlóhoz csatlakozott.
A vár újjáépítését Ostffy Miklós kérésére engedte meg V. László király (1444-57). Ez a vár a mai katolikus templom mellett épült fel 1456 körül. 1680-ban elődje sorsára jutott, mert I. Lipót csapatai lerombolták, a kastélyt kifosztották, felgyújtották. A császár haragját az váltotta ki, hogy az ellenreformáció idején Ostffy Miklós fogadta be és bújtatta Szenci Fekete István püspököt, akit többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó feladni.
Az 1683-ban Ostffyasszonyfán átvonuló török csapatok már csak a romokat találták. Napjainkban még látható a várfal része, valamint a megmaradt várkút.
Malmok Ostffyasszonyfán.
A malmokról szóló első iratok 1385-ből valók. A feljegyzés szerint Osl fia, János mester 30 márkáért megvásárolt Assznyfalván egy rábai malomhelyet, melyen az az elpusztult helyébe újat épített. Egy 1571-ből származó okirat szerint az Ostffy család a Rába folyón épített fel egy négykerekű malmot. A 16.században a török háborúk idején, a községgel együtt a pusztulás sorsára jutottak a malmok is.
1594-ből származó jelentés, az Assonffalwai rábai malom melletti átkelőhely létesítéséről tudósít. A malom birtoklása körül a Zichy és Ostffy család között vita támadt. 1607-ben egyezséget kötött a két család, mely szerint az Ostffyak malomhelyet adnak át a Zichyeknek, melyre fel is építették a maguk malmát. Ez a malom a Muzsika erére épülő ,egykerekű kis malom volt. A malmok sorsának további alakulásáról, egy 1738-ból származó iratból következtethetünk, amelyből valószínűsíthető, hogy a tavaszi rábai árvízek elmosták őket. Feljegyzések tanuskodnak a Vörös család tulajdonában álló, szintén a Rábán álló cövekes malomról. Ez az úgynevezett Ragyogói malom is elpusztult, igaz a család 1868-ban engedélyt akpott az újjáépítésére, de már sohasem épült fel. Az ostffyasszonyfai határban, a Rába hídtól nyugatra eső területet ma is malomkertnek nevezik. Valószínű, higy a ragyogói cövekes malom ezen a területen volt.
A malmok történetében az utolsó a Mesterházy családé volt. 1923-1926 között épült Ostffyasszonyfa központjában. Üzemeltetése előszőr nyersolaj-motorral történt, majd gázmotorral és villamos energiával. Kereskedelmi őrlést is folytatott, hogy működtetése gazdaságossabb legyen. A helybéli malom jó szolgálatott tett a második világháború idején, különösen akkor, mikor a celldömölki malom hadiüzem lett. 1951-ben állami tulajdonba került.
Ez az egy malom amely napjainkban is látható, jelenleg a család tulajdonában varrodaként üzemel.